Szerdán ismét kormányülést tartott Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével a kabinet, ahol főként a hétvégi kormányfői évértékelőn bejelentett intézkedés részletszabályairól egyeztettek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tisztázta, hogy a többgyermekes anyák szja-mentessége milyen költségvetési terhekkel járhat, továbbá bejelentette, hogy a USAID-támogatások kivizsgálására külön kormánybiztost neveznek ki. Az élelmiszerinfláció megfékezésére akciótervet dolgozott ki a kormány, amelynek része a kiskereskedelmi szereplők profitkorlátozása is, valamint a cégek bürokratikus terheinek csökkentése. Emellett a kabinet három alkotmánymódosításra is készül.
2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt - jelentette az idei költségvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kiugró a deficit, viszont az év első hónapját nem hiány szokta jellemezni többnyire, hanem többlet.
Fordulat kezd kibontakozni a 2025-ös évre vonatkozó kormányzati GDP-prognózis tekintetében. Az idei büdzsét a kormány ősszel 3,4%-os gazdasági növekedésre építette, és Gulyás Gergely miniszter Kormányinfón elmondott válaszából, a kormány továbbra sem változtatja meg a hivatalos makropályát, viszont nagyon úgy tűnik: a kihívásokkal tisztában van és már nem zárja ki, hogy rosszabb lehet a gazdasági növekedés, mint azt korábban várták. Kérdés, hogy vajon - akár a gazdaságtámogató programokkal, akár a külső kereslet javulásával párhuzamosan - összejöhet-e akkora dinamika, hogy az a szám beférjen a 3-6%-os növekedési sávba, amit a kormány célként kijelölt hosszabb távon.
Csütörtökön késő délután az Európai Bizottság elfogadta Magyarország középtávú strukturális tervét a túlzottdeficit-eljárásban. A kormány a piaci konszenzusnál és a sajátjánál sokkal pesszimistább uniós növekedési előrejelzés melletti hiánycsökkentést vállalt.
A decemberi költségvetési hiány a szokásosnál alacsonyabb lett, ami a vártnál jobb pénzforgalmi egyenleget eredményezett 2024-ben. Az eredményszemléletű hiány azonban magasabb volt a tervezettnél, ami még nehezebbé teszi a 2025-ös hiánycél teljesítését - értékelte a 2024-es államháztartási adatokat friss elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza.
A parlament pénteken elfogadta a 2025-ös költségvetést. A jövő évi büdzsé az őszi tervezési és elfogadási folyamatnak köszönhetően sokkal megalapozottabb, mint elődei, de még így is jelentős kockázatok övezik, már az alapvető számokat. A parlamenti zárószavazás kapcsán bemutatjuk ezeket az aknákat.
Értékelte a 2025-ös költségvetést az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és bár általános megállapításai megnyugtatók, a részletekből kiderül, hogy meglehetősen sok feltétel kell a teljesüléshez.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
2025-ben az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek egyenesen felrobbannak a kormány várakozásai szerint. A jövő évi költségvetés tervezetében ugyanis az idei várt dupláját tervezték be, ami összefügg egy jelentős osztalékfizetéssel, amit az Energiaügyi Minisztériumnál számoltak el. Nem nehéz innen arra a következtetésre jutni, hogy mely befizető állhat a háttérben.
Féken tartott kiadási oldal - burkoltan ezt üzeni a 2025-ös költségvetés. A részletes elemzésünkből kiderül ugyanis, hogy összességében az államháztartás központi alrendszerének kiadási oldala lényegében stagnál az idén várható teljes kiadási összeghez képest. Vagyis a kormány arra vállalkozik, hogy a 3-4 százalékos infláció közepette is képes megregulázni a kiadási oldalt, mindezt a költségvetési egyensúly javítása érdekében, ami az egész jövő évi büdzsé legfontosabb célja. A kiadások stagnálása azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szívügyei a kormánynak a kiadási oldalon: ilyen lesz a 21 pontos gazdaságélénkítési program, a fontos kiemelt állami beruházások finanszírozása, bizonyos béremelések, valamint a nyugdíjkiadások. A jelentős kormányzati vállalást (kiadások féken tartása) viszont komoly kockázatok övezik: egyrészt a kamatkiadások felől, másrészt a 2026-os parlamenti választások közeledése miatt.
Nagyot javult a 2025-ös költségvetés stabilitása azzal, hogy a kormány - ha csak átmenetileg is, de - hosszú idő után visszatért a büdzsé őszi elfogadásának gyakorlatához. Ezzel ha nem is teljesen, de lényegesen mérsékelte a jövő évi költségvetésre leselkedő kockázatokat. Hétfő délután került a parlament elé a 248 + 76 oldalas törvényjavaslat, melynek legfőbb jellemzője a hiány csökkentése. Szokásos költségvetést értékelő részletes elemzésünk első részében a bevételi oldalt vizsgáljuk meg, ahol bár vannak adókiengedések (adókedvezmény növelés, különadó-csökkentés és kivezetés), mégis több adóemelés jellemzi, mely jelentős egyenlegstabilizáló hatást is kifejt. Ezt pedig végső soron, ha nem is közvetlenül, de közvetetten a fogyasztók fizetik meg.
Fél évvel elhalasztotta a kormány a 2025-ös költségvetés beterjesztését, ami hétfőn vált így effektívvé. Ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter ma 10 órakor átadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az eseményen a tárcavezető hangoztatta: jövőre is csökken a költségvetési hiány és az államaddósság. Szerinte a jövőre tervezett 3,4%-os gazdasági növekedést a legtöbb elemző reálisnak tartja.
A Költségvetési Tanács kiadta véleményét a jövő évi költségvetésről. Ebben részleteket is közöl az államháztartás 2025-re tervezett bevételi és kiadási oldaláról, így például megismerhetjük az inflációkövető adóemelés részleteit, de azt is megtudhatjuk, hogy 2025-től megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint a Honvédelmi Alap is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az szja-bevételeket 80-85 milliárd forinttal csökkenti a családi kedvezmény első lépcsőben megvalósuló emelése jövőre.
Csütörtökön tárgyalta a Költségvetési Tanács a kormány által megküldött 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amit - mint a PM mai közleményéből tudható - a kormány hétfőn terjeszt az Országgyűlés elé. A KT három tagja, Horváth Gábor elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök a Tanács véleményében hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett kormányzati célok elérését kockázatok övezik (így például a hiány teljesülését, vagy a GDP-növekedés elérését). A KT véleményéből fény derül a büdzsé több fontos paraméterére is: 3,4%-os GDP-növekedés, 3,7%-os hiánycél, 3,2%-os átlagos infláció, 397,5 forintos euróárfolyam. Külön érdekessége a Tanács véleményének, hogy kiderül: a kormány 2025-re nagyon alacsony költségvetési tartalékot tervezett be, olyannyira, hogy saját szabályrendszerének nem felel meg. A Pénzügyminisztérium tisztában van ezzel, de nem úgy reagál, hogy megfogadja a KT ajánlását és emeli a tartalékot, ezáltal növelve a büdzsé stabilitását, hanem - ígérete szerint - megváltoztatja a szabályrendszert, és megengedi majd saját magának, hogy kisebb tartalék is elegendő legyen jövőre. Vagyis a költségvetésben rejlő feszültségeket nem tompítja a kormány, hanem épp ellenkezőleg.
A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé - jelentette be a Pénzügyminisztérium csütörtök délután.
Konfliktusos fegyverkezési és katonai javaslatot mutatott be a főképviselő.
Párizs szerint nagy hibát követett el az EU.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kiléptek a kezdeményezésből.
Eölyüs Endrét, a Mastercard korábbi hazai vezérét kérdeztük.
A Checklist különkiadásában Madár István volt a vendégünk.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke volt a Checklist vendége.
